A dohányzás káros hatása

A dohányzás hatása a szájüreg és a fogak egészségére

A dohányzás néhány kellemesnek tűnő hatásáért cserébe sokrétű károsító hatást kell elszenvednünk. Ezen káros hatások a szájüreget, a légcsövet, a tüdőt és a szervezet más részeit egyaránt érintik. A hatás lényege, hogy dohányzás közben forró, irritatív, mérgező anyagokat tartalmazó füstöt szívunk be, mely kiszárítja és gyulladásba hozza mindazon szöveteket, melyekkel érintkezésbe lép. A dohányfüst mintegy 4000 különböző vegyületet tartalmaz, mely vegyületek részben irritálják a nyálkahártyákat, részben azokon átjutva mérgező, mutagén (a sejtek alapinformációit megváltoztató) vagy karcinogén (daganatkeltő) hatást fejtenek ki.

A károsító anyagok hatékonyságát növeli a füst magas hőmérséklete, a szárító hatás pedig csökkenti a nyálkahártya-felületek ellenálló képességét, ezzel is elősegítve a káros vegyületek bejutását a szervezetbe. A dohányzás során keletkező mérgező füst először a szájüregen halad át, itt indul tehát sokrétű romboló hatása. A szájüregben a fogakkal, a fogak tartószerkezetének egyes elemeivel (íny) és a többi szájképletet borító szájnyálkahártyával találkozik. A füst a fogak felszínén kis felrakódásokat, elszíneződéseket okoz, mely a világosbarnától a teljesen feketéig különböző árnyalatokat mutat, és olyan zavaró esztétikai hatást okoz, amelyet magunknál kevésbé, mások esetében könnyebben észreveszünk.

Külön kell beszélnünk arról a súlyos romboló hatásról, melyet a dohányfüst a fogágyban végez. Hatása a helyi védekező rendszer károsításán, a kórokozók esélyeinek javításán át a direkt mérgező hatásokig tart. Ilyen módon segíti azokat a gyulladásos folyamatokat, melyeket speciális mikroorganizmusok okoznak és melyek eredményeképpen a fogágy leépül, a fogak mozgathatóvá válnak, majd elvesznek. A fogágybetegségek úgyszólván valamennyi típusát okozhatja, előrehaladását fokozhatja, a gyógyulás esélyeit pedig ronthatja a dohányzás.

A prognózist mindenképp javíthatja a dohányzás elhagyása, de fontos tudni, hogy a fogágybetegség csupán egészen kezdeti fázisában fordítható vissza orvosi segítség nélkül. Az igen gyakran előforduló betegség állandó szájüregi fertőzöttséget és csökkent tisztíthatóságot eredményez, ezáltal a fogszuvasodás valószínűségét is növeli. Összességében egészségtelen, csúnya fogazatot és kellemetlen szájszagot produkál, amely önmagában is csökkenti az egyén népszerűségét, sikerességét. A fogágy károsodása nemcsak a fogelvesztés kellemetlenségével járhat, hanem összefüggésbe hozták például a szívinfarktussal, az agyvérzéssel és más, súlyos egészségügyi problémákkal.. A dohányzás legsúlyosabb szájüregi hatása a nyálkahártya és az alatta lévő szövetek károsítása, melynek eredményeképp fatális következményű daganatos folyamatok indulhatnak el.

A dohányzás hatása a szájnyálkahártyára egyértelmű ma már. Ezt a területet érinti a legforróbb füst, kiszárítva, szinte kimarva azt. A füstben lévő gázok, gőzök és karcinogén kátrányanyagok hamar legyőzik a védekező mechanizmusokat, kiszáradt, megvastagodott, fehér foltokat okozva (ennek neve leukoplakia). A hámréteg az ilyen megváltozott területeken vastagabb, de gyengébb minőségű és jobban átereszti a daganatkeltő anyagokat, így ezen elváltozások talaján nagyobb a daganat kialakulásának valószínűsége.

A dohányzás esztétikailag káros hatását, a fogak elszíneződéseit különböző fogfehérítési eljárásokkal tudjuk orvosolni.
A leghatékonyabb ezek közül a rendelői fogfehérítés. Erre a ZOOM 2 lámpás fogfehérítő rendszert ajánljuk amely nem egészen 1,5 óra alatt esztétikailag rendbe hozza a fogait, eltünteti a dohányzás okozta elszíneződéseket. (www.zoomnow.com)

Természetesen a fentieket figyelembe véve a legjobb megoldás a dohányosoknak az egészségük érdekében, a dohányzás elhagyása. Ehhez kitartásra és sok esetben segítségre van szükségük!
Legyünk mellettük és támogassuk őket ennek a káros szenvedélynek a legyőzésében!

Dr. Péter Tamás
fogorvos

Kapcsolat